Cseppben a tenger

“Szuperhíró nem lesz a karaktered egy kalandtól, híró se minden játékülésen.” – töredék két szerepjátékos közti beszélgetésből, aminek fültanúja voltam.
Nemrég egy írótanfolyamon is mondott valaki hasonlót: “Pár mondatban nem lehet bemutatni egy egész hősi utat”.
Talán mégis – vitatkoztam.
Példaként egy romantikus közeledés mozzanatát hoztam (egy kivétellel hölgyek a résztvevők), de itt mást használok, mivel a szerepjátékosok többségében urak.
A játékmechanikát mellőzöm.

– Belépek a kicsit zaklató két melák elé – mondja a játékos.
– Kérdően néznek rád, aztán egymásra. Az egyik megbocsátó mosollyal biccent, hogy tűnj el! – így a mesélő.
– Maradok! És figyelem, hogy jön-e valaki segíteni.
– Senki.
– Szóval így állunk? Lesújtóan tekintek a bámészkodókra, és felkészülök rá, hogy ellöknek vagy ilyesmi.
– A melák csóválja a fejét…majd villámgyorsan az arcod irányába csap.
– Hátralépek. Kitérek.
– Átesel valamin.
– Egy kitartott lábon?
– Ühüm. Egy ütés érkezik oldalról, egy másik a szemben lévőtől…
– Védem a fejem, a lágyékomat és próbálok kisandítani, hogy mit csinál a kicsi.
– Lelépett. Kapsz még pár rúgást, röhögnek, aztán otthagynak.
– Zúzottan, de mosolyogva tápászkodok.


Hogy a helyzet hősi, azt érezzük. Hogy mitől kerek hőstörténet, talán kevésbé. Ha akarjuk, a hősi út mind a hét fázisát megláthatjuk ugyanis benne, ahogy a hősi karma kibomlásának négy mozzanatát is. A hős egy (1) általánosabb helyzetből (2) belép a veszélyesbe, ahol (3) fejlődik, tanul valamit, (4) felkészül az összecsapásra, (5) megvívja a harcot, (6) áldozatot hoz, és (7) megváltozva tér vissza (zúzottan, de mosolyogva). A probléma felismerése a hősi karma első mozzanata (megverik a kicsit, ha nem lép közbe), a szándék a második (meg kéne akadályozni), a tett a harmadik (közbelép), és az elégedettség az eredménnyel a negyedik (összeverték, de a kicsi megúszta). A hős cselekszik, kockáztat, fejlődik. Útja felemelő élményét keressük ösztönösen a nagyívű filmekben, regényekben, szerepjátékkalandokban, de az eszenciája ott lapul a szerényebb megmozdulásokban is: a szemét levitele közben rácsodálkozok az ősz színeire; lemaradok egy villamosról, mert aprót keresgélek az utcazenésznek. Ha sikerül mesélőként a karaktere bőrébe burkolódzó játékost végigkalauzolnom a négy karmikus fázison (tudatosítás, szándék, tett, elégedettség) bármilyen helyzetben, akkor megéli a saját hőssé válását, még akkor is, ha ez mellékes a küldetés sikere, az XP és a kincsek gyűjtése szempontjából. A villanásnyi hőstörténettel a karakter hátraveti a hétköznapiság kámzsáját, és egy pillanatra felragyog a híró.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Shopping Cart
Scroll to Top